A már kialakult betegségek gyógyszeres kezelésével ellentétben a védőoltások célja a szervezet védettségének biztosítása bizonyos kórokozók ellen, s így a fertőző betegség kialakulásának megakadályozása.
A gyermekbetegségek közül a kanyaró, a mumpsz, a rubeola, a torokgyík, valamint a szamárköhögés jelenleg hazánkban már nem járványos előfordulásúak,azonban külföldről minden évben behozzák, és mivel könnyen el lehet kapni, járvány is kialakulhat, amelyet eddig a tömeges védőoltás megakadályozott. Ezeknek a gyermekbetegségeknek a kialakulásakor jelentkező szövődmények veszélyesek, főként az éretlen vagy még kevés számú kórokozóval érintkezett, és emiatt felkészületlen immunrendszer számára.
Oltásokkal kétféle módon tehető a szervezet védetté: úgynevezett passzív vagy aktív immunizálással. Az előbbi módszer lényege, hogy a kórokozó elleni ellenanyagot juttatják a szervezetbe. Az aktív immunizálás során az adott kórokozó elölt vagy legyengített formáját adják be, s így az a természetes fertőzést utánozva ellenanyag-termelésére serkenti az immunrendszert. Az oltások beadását ismételni kell, mivel csak bizonyos ideig védenek, a vakcinától függően a védettség tartama 1,5-15 év. A védettség az oltás után 1-3 héttel alakul ki, de ez függ a vakcina típusától is. Egyes védőoltásokat több alkalommal, meghatározott időközönként kell beadni ahhoz, hogy a védettség kifejlődjön.
Bizonyos vakcinák oltási reakció kialakulásával járnak, amely természetes folyamat. Ilyenkor az oltás helyén duzzanat, fájdalom, pír jelenhet meg, valamint láz, fejfájás, nyűgösség kísérheti. Sajnos a védőoltásokra mindenki egyedileg reagál, emiatt a beoltottak kis hányadánál igen ritkán szövődmények alakulhatnak ki. Az esedékes védőoltás után, ha gyermekünknél szokatlant tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Gyermekeink egészsége szempontjából a védőoltások alkalmazása ártalmatlan, de hatékony megelőzése bizonyos fertőző betegségeknek.
2014 szeptemberétől a pneumococcus elleni védőoltás kötelező a 2014. június 30-a után született csecsemők számára
Bevezetésre kerül a humán papillomavírus elleni védőoltás: a 12. életévüket betöltött és a 2014/2015. tanévben 7. évfolyamot végző leánygyermekek iskolai kampányoltás keretében önkéntes, térítésmentes HPV oltásban részesíthetők, az első oltást 2014 októberében kaphatják meg.
Kötelező és ajánlott oltások táblázata, ismertetője
Kötelező védőoltások |
|
Oltás neve |
Beadás időpontja |
BCG |
0-6 hetesen |
DTPa+IPV+Hib |
2 hónaposan |
PCV-13 |
2 hónaposan |
DTPa+IPV+Hib |
3 hónaposan |
DTPa+IPV+Hib |
4 hónaposan |
PCV-13 |
4 hónaposan |
MMR |
15 hónaposan |
PCV-13 |
15 hónaposan |
DTPa+IPV+Hib |
18 hónaposan |
DTPa+IPV |
6 éves korban |
A kisgyermekkori oltások mellett vannak úgynevezett kampányoltások is, amit az iskolában kapnak meg a gyerekek. Újdonságként a 12-13 éves korban lévőknek kötelező lesz felajánlani a HPV oltást is, amit ingyenesen kapnak meg a tinik.
|
Mi micsoda:
BCG: A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a TBC kórokozója által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től. A TBC későbbi formáitól nem véd meg az oltás, ezért igen fontos a tüdőszűrésen való részvétel.
DTP:
D=DIFTÉRIa – A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be.
P=PERTUSSIS – A pertussis (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek
T=TETANUSZ – A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték.
HIB – A Hib fertőzést egy baktérium a Haemophilus influenzae „b” típusa okozza. A Hib betegség nagyon veszélyes és súlyos kórkép. A vérbe kerülő kórokozók vérmérgezést okoznak, miközben különböző szerveket is megbetegítenek. A véráramfertőzés (szepszis) esetenként szervi tünet nélkül jelentkezik. Főként fiatal csecsemőkorban a véráramfertőzés egyetlen klinikai tünete a bágyadtság, táplálhatatlanság lehet. Véráramfertőzésre a rohamosan romló általános állapot mellett, láztalanul is jelentkező szapora szívverés, szapora légzés, sápadtság, hűvös végtagok, márványozott bőr utal, mely beavatkozás nélkül ún. szeptikus sokk kialakulásához vezet. A következmény sokszervi elégtelenség, mely a beteg halálát okozhatja. A Haemophilus influenzae b fertőzések 50-65%- ában gennyes agyhártyagyulladás (meningitis purulenta) alakul ki. A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb klinikai tünete a romló általános állapot mellett jelentkező lázzal, fejfájással, hányással és eszméletzavarral kísért tarkókötöttség. Halálos kimenetel az esetek 2-5%-ában, idegrendszeri maradványtünetek a gyógyult betegek 15-30%-ában fordul elő.
IPV – inaktivált poliovírus vakcina gyermekbénulás ellen
dTap – diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag torokgyík, tetanusz, és szamárköhögés ellen emlékeztető oltás céljára