A gyermekgondozási díjjal kapcsolatos aktuális információk megtalálhatóak a Kormányzati Portálon.

A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár . A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

 Az igénylés menete

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatánál, az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

A gyermek adatai a születési anyakönyvi kivonattal is igazolhatóak.

Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

1. a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,
2. a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
3. a gyám a gyámrendelő határozat,
4. az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,
5. az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.

Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.

 A gyet összege

A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt. A 2007. december 31-ét követő, de 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.

Az ellátást – ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot – a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult, vagy – amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be – a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja..

Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

 Létezik jogorvoslati lehetőség?

Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.

 Mi a következménye a jogalap nélkül igénybe vett gyetnek?

Jogalap nélkül veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.

Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást – a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított – 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

 Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?

A jogalap nélkül felvett támogatást elsősorban a még folyósított támogatásból kell levonni, de bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.

A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

 A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.

A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
3. három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló – az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó – nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.