A bárányhimlő az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló járványos gyermekbetegség.
A betegség életkortól független. A betegséget minden fogékony gyermek és felnőtt, aki nem esett át a bárányhimlőn, elkaphatja. A gyermekek többsége, mintegy háromnegyede – leggyakrabban 2 és 6 éves kor között -, de legkésőbb 15 éves koráig átesik a bárányhimlőn.
A csecsemőkori és felnőttkori bárányhimlő ritka, de előfordul.
Újszülöttek ritkán betegszenek meg, mivel – amennyiben édesanyjuk már immunitást szerzett – az anyatej révén védettek.
A felnőttek mintegy 5 százaléka fogékony bárányhimlőre.
A bárányhimlő (varicella) fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos kiütéseket és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Rendkívül fertőző volta miatt szinte mindenki már gyermekként találkozik vele. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak. Lehetséges azonban második fertőzés is, ha az első netán nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában zajlott le. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömör formájában.
A bárányhimlő általában spontán és jól gyógyul, de szövődmények minden életkorban előfordulnak, gyakrabban felnőttekben. Védőoltással megelőzhető.
A bárányhimlő okai
A betegség kórokozója a varicella zoster vírus. A fertőzés cseppfertőzéssel, a bárányhimlős beteggel való közvetlen érintkezéssel, illetve testnedvei útján terjed.
A bárányhimlő diagnózisa
A jellegzetes himlős, hólyagos kiütések, valamint azok megjelenése alapján a diagnózis egyértelmű. Ellenkező esetben a védettség tisztázására varicella-antigén kimutatásával a vérből eldönthető, hogy a szervezetben lezajlott-e a fertőzés.
A bárányhimlő tünetei, kórlefolyása
A betegség nagyon ragályos, így különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés. A lappangási idő 14-21 nap, azaz a fertőzést követően két-három héten belül biztosan jelentkeznek a tünetek. Az első himlős hólyagok megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ez a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart.
A fertőzöttek 90 százalékán mutatkoznak meg a tipikus tünetek.
Az egy-két napig tartó megelőző időszakban fejfájás, levertség, láz lehetséges, de különösen kisgyermekeknél nem ritka, hogy a kiütések jelennek meg először
A kis piros, nagyon viszkető kiütések először az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason szoktak kiütni, majd az egész testet elboríthatják, ritkán a végtagokon, de olykor a tenyereken, talpakon is láthatók. A hólyagok a száj-nyálkahártyán is megjelenhetnek, ez okozhatja a beteg gyerek étvágytalanságát. Jellemző és diagnosztikailag fontos, hogy a kiütések nem egyszerre jelennek meg, több napon keresztül újabb hullámokban lepik el a bőrt, ezért egy időben mindenféle kiütés látható.
A gombostűfejnyi, bőrből kicsit kiemelkedő hólyagok, víztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit behúzódik. Ekkor a kiütések már félreismerhetetlenül bárányhimlőre vallanak. A hólyagok bennéke lassan zavarossá válik, később pedig barnás-fekete pörkök fedik, melyek egy-két hét alatt nyom nélkül leesnek.
A bárányhimlő általában az első héten lázzal jár. Ha a beteg nem vakarja el a hólyagokat, akkor a gyógyulás általában zavartalan.
A gyermekkori bárányhimlő a legtöbb esetben magától meggyógyuló, jóindulatú betegség, bár minden életkorban – ritkán – súlyos szövődmények is előfordulhatnak. Nagyon súlyos, végzetes lehet a bárányhimlő az immunszuprimált (legyengült immunrendszerű) személyeknél. Gyermekkorban leggyakoribb szövődmény a hólyagok másodlagos fertőződése miatt kialakuló bőr- és lágyrész fertőzés (cellulitis és impetigo, azaz ótvar). Ritka szövődmény a tüdőgyulladás, májgyulladás.
Szintén (nagyon) ritka az egyébként általában jól gyógyuló, a kisagyat érintő (cerebellitis), vagy a jóval ritkább, ám igen súlyos lefolyású, nagyagyra terjedő agyvelőgyulladás és a Reye-szindróma, melyben agyvelőgyulladás és a máj heveny elzsírosodása alakul ki. Veszélyét az aszpirin, illetve a szalicilát-származékok növelik.
A betegség után a vírus a szervezetben marad, aktiválódása esetén övsömört (herpes-zoster) okoz.
Fokozott veszélynek vannak kitéve a bárányhimlőn gyermekkorukban még át nem esett, egyébként egészséges felnőttek, akik krónikus betegségben szenvednek, immunszupresszáns kezelés vagy betegség miatt immunhiányos állapotban vannak, vagy várandós édesanyák, valamint magzataik és újszülötteik.
A várandósság első három hónapjában – a magzat szerveinek kifejlődése idején – bekövetkező fertőzésnek potenciálisan magzatkárosító hatása lehet. A harmadik hónaptól átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata már csekély, anyai kockázata azonban nagy. A terhesség alatti bárányhimlő a magzatban ritkán előforduló, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat. Az anyai szervezet méhen belül átélt varicella-fertőzése után a gyermek már nem feltétlenül lesz bárányhimlős. Az ilyen gyerekek kisgyermekkorban, övsömörben betegedhetnek meg. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az újszülöttnél megfelelő ellátás nélkül (születéskor specifikus immunglobulin, bárányhimlő esetén antivirális kezelés) súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül 20%.
A bárányhimlő kezelése
A betegség első hetében, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, hintőporozzuk be. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani, nehogy a kiütések elfertőződjenek. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása esetén kell eljárni.
Gyógyszeres kezelés általában nem szükséges, súlyosabb esetekben a viszketés enyhítésére antihisztamint tartalmazó gyógyszerek adhatók.
Bőrnyugtató hatással bír: 1 liter vízbe rakjunk 1/2 kanál szódabikarbónát, locsoljuk le vele a bőrfelületet. Ezt akár naponta többször is ismételhetjük, kifejezetten nyugtató hatású. A bőrt semmilyen krémmel, kenőccsel nem szabad kenni és tilos a nedves borogatás is, ezek ugyanis kedveznek a felülfertőződésnek.
A zablisztből készített fürdő szintén csillapíthatja a viszketést. Ha nincs kéznél zabliszt (amelyet olyan finomra őröltek, hogy fennmarad a vízen), tegyünk zabot egy harisnyába, kössünk csomót a végére, és áztassuk a vízbe (10 perc pancsolás, mivel a hólyagok felázása miatt a fürdés nem ajánlott)
A bárányhimlős beteg ápolása kapcsán gyakran merül fel a szobafogság kérdése, mivel a kór mind zárt helyen, mind a szabadban erősen fertőz és a betegség lefolyása alatt a bárányhimlős sokkal fogékonyabb újabb fertőzésekkel szemben is. A pár perces séta, rövid levegőzés megengedett, nem árt.
A bárányhimlő megelőzése
A betegség védőoltással megelőzhető. A vakcina szövetkultúrán szaporított, élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmaz. Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, mindenkinek hozzáférhető, de nem tartozik a kötelező védőoltásokhoz. Az egészséges emberek védőoltásával kapcsolatban még nincs kialakult, egységes álláspont.
A veszélyeztetettek számára az oltás feltétlenül javasolt. Az emberek általában tudják, hogy átestek-e a betegségen, de ha védett embernek adják be az oltást, akkor ebből semmilyen hátránya nem származik, legfeljebb meglévő immunitása erősödik.
15 éves nemzetközi tapasztalat szerint a leghatékonyabb védelmet a bárányhimlő ellen minden életkorban két adag oltóanyaggal érhetjük el. (Az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt.) A legújabb hazai szakmai útmutatások szerint a védőoltást 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egy időben. Azoknak a gyermekeknek, akik korábban már kaptak egy adag oltást, szintén szükségük van még egy adag oltás beadására, függetlenül attól, hogy mikor kapták meg az első adagot. Abban az esetben, ha időközben a gyermeknek az oltás ellenére bárányhimlője volt, a 2. adag beadása szükségtelen. A 2. adagot legkésőbb egy új közösségbe kerülés előtt ajánlott beadni, tehát mielőtt óvodából iskolába megy a gyermek, vagy óvoda- ill. iskolaváltáskor. A két adag oltás között minimum hat hétnek el kell telnie. A 2. adagot semmilyen körülmények között nem lehet beadni 4 héten belül.
Hasznos tudnivalók
Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. A betegség lefolyása szempontjából kedvező, ha az édesanya védett és tud szoptatni.
Minél fiatalabb életkorban esik át a csecsemő vagy gyermek a bárányhimlőn, annál hamarabb szűnik meg a vírussal szembeni védettség. Következménye lehet a vírus újraéledése a szervezetben és az övsömör kialakulása.
A lappangási időszak elején, vagyis a fertőző személlyel való találkozást követő 10-11. napig a leendő beteg még nem fertőz, ez után azonban már lehetőleg tartsuk távol olyan személyektől, akiket veszélyeztethet a bárányhimlő.
Bárányhimlő és övsömör
Az övsömör (Herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos. A bárányhimlőn átesetteknél a vírus nem ürül ki a szervezetből, a gerincoszlop melletti idegdúcokban marad és hosszú évekkel, esetleg évtizedekkel később aktiválódhat, majd övsömör formájában ismét betegséget okozhat. Fontos megjegyezni, hogy a felnőttek bárányhimlős gyermeküktől nem kaphatnak övsömört, azért alakulhat ki náluk a betegség, mert a gyermekkori bárányhimlő révén szerzett védettségük az idő múlásával csökken. Az övsömör nem fertőző betegség! A bárányhimlőn átesettek 10-20%-ban jelenik meg a kór.
Ha várandós édesanya lesz övsömörös, az nem veszélyezteti a magzatot. Az övsömör hatására megnő az ellenanyagszint, ami a méhlepényen keresztül átjutva a magzatba, születés után nagyobb védelmet biztosít fiatal csecsemőkorban. Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Aki átesett egyszer a betegségen, nagyon valószínűtlen, hogy újra megkapja.
Forrás:
http://www.vital.hu/baranyhimlo_fertozes_felismeres
http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/baranyhimlo/151
http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/baranyhimlo_kezelni_tudni_kell/105098/
